2012. március 31., szombat

A huszonhatodik nap

A mai napunkból a délelőttünket az ameriakai termekértékesítő módszer tanulmányozásával töltöttük, amikor is egy ingyen reggeli előtt, közben és után Sean bemutatta a lakóhelyünkül szolgáló üdülőkomplexumot és a hozzá kapcsolódó üdülési jog működését, a bekapcsolódás lehetőségét. Tanulságos volt ez a mindösszesen 3 órás fejtágítás, amelynek során folyamatosan változott a csomagár, 38 ezer dollárról egészen 5 ezerig. Végül kihagytuk a kihagyhatatlan ajánlatot, és kocsiba pattantunk, hogy Miami Beachen felvegyük Zsoltot és Marcit, majd elinduljunk az Everglades nemzeti parkba. Az eredeti tervünk az volt, hogy motorcsónakos túrán veszünk részt, de a helyismeret hiányában olyan látóközpontot vettünk célba, ahonnét nem indult ilyen. Így sem voltunk csalódottak, mert kárpótolt minket a Palm Beach nevű helyről induló "tanösvény", amelyet bejárva sok állatot tudtunk egészen közelről megfigyelni. Láttunk krokodilokat, teknősöket, gyíkokat, kígyót, számtalan madarat, így köztük olyat is, amelyik víz alatt úszva halászik, és tényleg láttuk is, amint hosszú perceket töltött a víz felszíne alatt az aningha  nevű madár, majd előbukkant csőrében hallal. De volt még kócsag, íbisz, és az elmaradhatatlan keselyű is, amely jobb híján a fedett rész tetejének gumibevonatát majszolta. Mint kiderült ez nem ritka történés, a helybéliek figyelmeztettek, hogy gyakran kezdik ki a kocsik ablaktörlő-gumijait.










Mivel elég nagy távolságokat kell megtenni az Evergladesen belül, ezért a napunkba több látógatóközpont megnézése nem fért bele, hát hazafelé vettük az irányt, útba ejtve egy remek zöldség-, gyümölcsstandot, ahol híresen jó milk shakeket készítenek, így mi is ittunk egy strawberry-key lime (epres-citromos) turmixot "Robert is here" (Robert itt van) nevű helyen, ahol tényleg lenyűgőző volt gyümölcskínálat, és olyan extra nagy méretű zöldségek voltak, amilyeneket még soha nem láttam (pl. grépfrut méretű paradicsomok, dinnye nagyságú vöröshagymák). De volt még mindenféle ízű méz, lekvár, szósz, egyéb finomságok, amelyek egy részét meg is lehetett kóstolgatni. A bolt hátuljában pedig egy magánállatkert nyílt, ahol a hatalmas teknősbékától, a kacsákon, kecskéken, szamarakon, papagájokon keresztül, a struccig mindenféle állat megtalálható volt.


Beesteledett mire visszaértünk Miami Beachre, ahol megnéztük Zsolték szállását, és kihasználtuk, hogy volt net, és két nap blogbejegyzését is feltöltöttük. Közben Csaba szerzett pizzát és italt, így meg is vacsoráztunk, majd hagytuk a srácokat bulizni menni, mi pedig hazamentünk Westonba aludni egy keveset, tudva, hogy korán fog kezdődni a másnap.

Ezeket még reggel fotóztuk:
CSI 

Tükörkép

Napszemüveg 

Bérelt autó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése